Az �ltal�nos t�j�koz�d�s �rdek�ben azt lehet mondani, hogy a sz�let�si s�ly mintegy tizede a kifejlett korinak. Mint ismeretes, a csik� f�k�nt a f�cstejen kereszt�l jut a sz�m�ra n�lk�l�zhetetlen immunglobulinokhoz. Az els� szop�s ideje az ell�s ut�ni 0.5-2 �ra. Az els� 2-3 h�tben az a legfontosabb "takarm�nyoz�si" feladat, hogy biztos�tsuk a csik� tetsz�s szerinti szop�s�t. A csik� naponta t�bbsz�r (30-40-szer) szopik. Az els� szil�rd takarm�nyf�lv�tel az els� h�t ut�n k�vetkezik be. Ha az els� zabt�telekbe kev�s porcukrot kever�nk, a csik� hamarabb megszokja azt. Ett�l kezdve ki kell annak alak�tani a technikai lehet�s�g�t (csik��voda) hogy a csik� ad libitum zabhoz (lehet�s�g szerint z�zottan) �s j� min�s�gu r�ti vagy lucernasz�n�hoz jusson. A napi zabfogyaszt�s kb. annyi liter, ah�ny h�napos a csik�, a sz�n�b�l pedig 2-3 kg (�CSAG, 1971).

A V�LASZT�S ideje a csik� 5, gyeng�bben fejlett egyedek eset�ben 6 h�napos kora. Melegv�r� csik�k kifejlettkori tests�ly�k 40-45, a hidegv�r�ek mintegy 50% �rik el ekkorra. A v�lasztott csik�k takarm�nyoz�sa aszerint alakul, hogy hideg-, vagy melegv�r�, illetve hogy milyen c�lra (teny�sz-ut�np�tl�s, sport-, ig�s-, v�g�l�) nevelj�k. A v�laszt�s stressz�t - k�l�n�sen sportc�lra nevelt csik�k eset�ben - enyh�thetj�k napi 2-4 liter f�l�z�tt teh�ntej vagy tejp�tl� borj�t�pszerb�l k�sz�lt kever�k itat�s�val 2-3 h�napon �t. CSAP� (1972) a h�rom �s f�l h�napos csik�kat d�lben 2-3 �r�ra �s �jszak�ra elk�l�n�tette az anyjukt�l. A csik�k r�sz�re f�nntartott ter�leten abrakot �s pillang�sz�n�t helyezett el. Tapasztalatai szerint igy kisebb stresszel j�r az 5 h�napos korban t�rt�n� elv�laszt�s.

�RV�N MARADT csik�k f�lnevel�se. Az el�rvult csik�t legegyszer�bben dajkas�ba adva lehet f�lnevelni. (Erre a c�lra hidegv�r� kanca illetve t�rpekecske felel meg.) Erre azonban nem mindig van lehet�s�g. A 40 kg-n�l kisebb illetve a napos korban f�cstejhez nem jutott csik�k t�l�l�si es�lyei rendk�v�l kicsik. Ilyen esetekben m�s kanca illetve m�lyhut�tt �s f�lmeleg�tett kolosztrum itat�sa, esetleg a tests�ly-kilogrammonk�nti 20 ml kancav�r intrav�n�s transzf�zi�ja aj�nlhat� (FRAPE, 1986). A mesters�ges f�lnevel�shez haszn�lhatunk 6 dl teh�ntejb�l, 4 dl v�zb�l (forralt, majd lehut�tt) �s 35 gramm porcukorb�l �ll� kever�ket. A napi adag 6-10 liter, amelyet az els� h�napban 1-2 �r�nk�nt itassunk. A m�sodik h�napban az itat�sok sz�m�t ritk�thatjuk �s f�l�z�tt tejet is adhatunk. SCHMIDT, Ellen (1994) �n�ll� disszert�ci�ban dolgozta f�l az anyamentes csik�f�lnevel�s �n. lipcsei modellj�t.

Itathatunk hum�n vagy borj� tejp�tl� t�pszerb�l k�sz�tett kever�ket is. A kezdeti sz�razanyag-konczentr�ci�j� 22% legyen; a 3. napt�l naponta l%-nyit cs�kkents�k �s a 14-15%-os oldatot itassuk v�laszt�sig. A 7-14. napt�l 18% nyersfeh�rje-tartalm� csik� (pre)startert �s "borj�sz�n�t" is adjunk (schmidt, 1996). Biztos�tsuk annak a lehet�s�g�t,hogy a feln�tt l� b�lsar�hoz hozz�juthassanak a csik�k, amivel norm�l b�lfl�r�juk kialakul�s�t seg�tik el�. A naponta etetett 1-2 nyers toj�s a vitaminell�t�st biztons�goss� teszi (DVG, 1996).