A pata.

A pata a harmadik ujjpercen (patacsont) tokszer�en alakult, palasz�rke vagy viaszs�rga, ferde, csonkak�p alak�, m�dosult k�ztakar�. A pat�n a b�r szerkezete m�dosult: nincsenek rajta sz�r�k, csaknem hi�nyoznak a mirigyek, a h�mr�teg rendk�v�l elszarusodott, megvastagodott, �s szarutokot alkot, az irha is er�sebben kifejl�d�tt; a b�r alatti k�t�sz�vet viszont a pata egyes helyein (ny�r, sarokv�nkos) megvastagodott, m�sutt (fal, talp) teljesen elt�nt.

A pat�n a k�vetkez� r�szek k�l�n�thet�k el:
- a fal, amelyen el�l a hegyfal, ett�l k�toldalt az oldal- �s a sarokfalak, h�tul a befel� fordul� sarokt�maszt�k helyez�dnek;
- a szeg�ly, a puha b�r �s a kem�ny szarutok keskeny �tmenete;
- a szeg�lyt�l lefel� k�rk�r�sen kiemelked� p�rta;
- a szeg�ly folytat�s�ban a sarokfal f�l�tt kisz�lesed� �s kidomborod� sarokv�nkos; - a talp, amelynek als� fel�lete homor�;
- a talpsz�rak k�z�tt helyez�d� ny�r, ennek hegye �s a ny�rsz�rak. Ut�bbiak �ltal hat�rolva a k�z�ps� ny�rbar�zda tal�lhat�, a ny�rsz�rak �s a talpsz�rak k�z�tt az oldals� ny�rbar�zd�k vannak. (1. �bra)

1. �bra. Az el�ls� pata talpi fel�lete
I., IIA., IIB. hordoz�sz�l, margo solearis; I. hegyfali-, IIA oldalfali-, IIB. sarokfali r�sz; 2. sarokt�maszt�, pila angularis; 3. feh�rvonal, zona alba; 4., 4/A. talp, solea ungulae; 4. - tes- te, corpus soleae, 4/A - sz�ra, erus soleae; 5. ny�r, euneus ungulae s. furea; 6. k�z�ps� ny�r- bar�zda; 7. sarokv�nkos, torus ungulae; 8. a ny�r sz�ra; 9. oldals� ny�rbar�zda

A pata egyes r�szeinek megfelel� h�mr�tegb�l a szarutok alakult ki, ezen bel�l a patairha �s alatta a pata b�r alatti k�t�sz�vete tal�lhat�. Ez ut�bbi a pata fali �s talpi r�sz�n hi�nyzik. A szarutok fali r�sz�n, a szarufaion makroszk�posan is elk�l�n�thet� h�rom r�teget tal�lunk: a fed�-, oszlopos- �s lemezes r�teget (2. �bra).

A szarufal als� sz�le, A a hordoz�sz�l a talpon t�lterjed, �s a talppal a vil�gosabb, morzsal�kony, kb. 3 mm sz�les, feh�r vonal k�ti �ssze (a patk�sz�get e vonal k�ls� sz�l�be szokt�k verni). A feh�r vonalnak a hordoz�sz�l k�ls� petem�t�l val� t�vols�ga jelzi a szarufal vastags�g�t (leg- vastagabb a szarufal a hegyfalon). A szarufalnak a p�rtasz�lt�l a hordoz�sz�lig m�rt t�vols�ga a hossza. Ez legnagyobb a hegyfalon. A hegyfal a talajjal 45-55�-os sz�get z�r be. Ez az el�ls� pat�kon hegyesebb sz�g, a h�tuls�kon meredekebb. Az el�ls� v�gtag pat�ja kiss� nagyobb �s ter�ltebb. A h�tuls� pat�n a talp homorulata kifejezettebb. Az �jsz�l�tt �s a feln�tt �llat pat�inak alakja �s m�retar�nyai elt�rnek egym�st�l. Az �jsz�l�tt csik� k�p alak� pat�j�n a p�rtasz�len m�rt k�rm�ret sokkal nagyobb a hordoz� sz�len m�rt k�rm�retn�l. A talp homorulat�t ideiglenes, ny�lk�s, rugalmas szaru t�lti ki �s v�di. Ez n�h�ny nap alatt besz�rad, a m�sodik h�t v�g�n le is v�lik a talpr�l �s a ny�rr�l (mesters�ges elt�vol�t�sa k�ros). A sarokt�maszt�k nagyobb fejletts�ge is felt�n� az �jsz�l�tt pat�j�n.

2. �bra. A l� ujj�nak metszete a k�z�ps�kban (el�ls� v�gtag)

A) cs�dcsont, os compedale; B) p�rtacsont, os coronale; C) patacsont, os ungulare; D) ny�rcsont, os sesamoi- deum distale
1. pata�z�let �rege; 2. patahajl�t� izom (m. flexor digitorum profundus) ina; 3. p�rtahajl�t� izom (m. flexor digitorum superficialis) ina; 4. k�z�s ujjny�jt� izom (m. extensor digitorum communis) ina; 5. az egyenl�t�- csontok egyenes szalagja, ligamentum sesamoideum rectum; 6. p�rta�z�let �rege; 7. als� k�z�s �nh�vely, vagina tendinum digitorum manus; 8. ny�rcsont f�l�tti ny�lkat�ml�, bursa podotrochlearis (Brauelli)
a) b�r alatti k�t�sz�vet a cs�dt�j�kon, b) szeg�ly �s a p�rta b�r alatti k�t�sz�vete, tela subcutanea limbi et coronae; c) patacsont csonth�rty�ja, periosteum; d) ny�l" b�r alatti k�t�sz�vete, tela subcutanea cunei; e) sarokv�nkos b�r alatti k�t�sz�vete, tela subcutanea tori; f) irha a cs�dt�j�kon; g) - l'. pata irh�ja, corium ungulae; g) szeg�ly-, h) p�rta-, i) fal-, k) talp-, l) sarokv�nkos-, l'. ny�r irh�ja, m) p�rtat�j�k b�re; n-p) szaru- fal, epidermis parietis; n) a szarufal fed�-, o) k�z�ps�-, p) lemezes r�tege; q) szarutalp, epidermis soleae; r) szarusarokv�nkos, epidermis tori; r') szaruny�r, epidermis cunei.

A pata szaruja a hordoz�sz�len, a sarokt�maszt�kon, a talpon �s a ny�ren �lland�an kopik, de p�tl�dik is. A szaru n�veked�se havonta kb. 0,8-0,9 cm, ez�rt a hegyfal szaruja a p�rtasz�lt�l a hordoz�sz�lig mintegy 12 h�nap alatt p�tl�dik. A talp �s a ny�r szaruja k�t h�nap alatt meg�jul.