A csik�k napi �tlagos s�lygyarapod�s�t a 1.t�bl�zat, a napi energia- �s feh�rjeig�nyt a 2.t�bl�zat �sszegzi. Minden esetben az optim�lis n�veked�sre kell t�rekedni, azaz a n�veked�s �tem�t aszerint kell szab�lyozni, hogy mi lesz a j�v�ben a csik� haszn�lati m�dja. Term�szetesen figyelembe kell venni a csik� fajt�j�t, tipus�t is. A 3.t�bl�zat a k�l�nb�z� fajt�k tests�ly�t �s marmagass�g�t k�zli, 6., 12. �s 18. h�napos korban. �ltal�nos szab�lyk�nt az mondhat�, hogy a csik� egy�ves kor�ra f�ln�ttkori s�ly�nek 65-70 �s marmagass�g�nak 80-85%-�t �ri el.

CSIK�K NAPI �TLAGOS S�LYGYARAPOD�SA, gramm

(DLG, 1981 ut�n)

CSIK�K NAPI ENERGIA- (de, mj) �S EM�SZTHET� FEH�RJE (g) sz�ks�glete

(DLG, 1981 ut�n)

A k�l�nb�z� l�fajt�k tests�lya �s marmagass�ga

a kifejlettkori sz�zal�k�ban kifejezve (FRAPE, 1986)

A V�LASZTOTT CSIK� abrakkever�ke vagy tiszt�n zabb�l, vagy 50-70% zabb�l, 10-15% extrah�lt sz�ja-, napraforg�- vagy lenmagdar�b�l �s 10-15% kukoric�b�l �lljon. Egy�ves korig ad libitum, ut�na adagoltan etej�k. Az els� szakaszban mintegy napi 3-4 kg fogy; a 12-18. h�napos kor k�z�tt a napi adag - melegv�ruek eset�ben - 4-6, a 18 h�naposoknak 6-7 kg legyen. A napi 2-4 kg sz�na el�ny�s, ha fele r�szben r�ti illetve lucernasz�n�b�l tev�dik �ssze. A z�ldtakarm�nyt a legel� jelentse illetve t�len 2-4 kg s�rgar�pa p�tolja azt. �get�knek 3-5 kg j� min�s�gu szil�zst is lehet adni. T�len �ltal�ban mesters�ges D-vitamin bevitel�re is sz�ks�g van.

A KOR EL�REHALADT�VAL (kb. a 18. h�napt�l) az abrak mennyis�g�t fokozatosan cs�kkenteni lehet 1-2 kg-ra, benne a kukorica r�szar�nya n�vekedhet; az abrakadag cs�kken�s�vel a rendelkez�sre �ll� t�megtakarm�ny (legel�, z�ld, szil�zs, sz�na) mennyis�ge n�j�n. A 4.t�bl�zat a k�l�nb�z� kor�, melegv�ru fajt�j� lovak fejadagj�nak aj�nlott abrak--t�megtakarm�ny ar�ny�t ismerteti. Fontos szempont, hogy a versenyz� fajt�j� lovakn�l ezt az abrakr�l t�megtakarm�nyra t�rt�n� hans�lyeltol�d�st kev�sb� �rv�nyes�ts�k!

A t�p-s�lytakarm�ny ar�nya a csik�k fejadagj�ban

(HINTZ �s mtsai, 1977)

Megjegyz�s: 500 kg-os kifejlettkori tests�llyal sz�molva;a t�p 18% nyersfeh�rj�t tartalmazzon;a sz�na 8.4, illetve 9.2 MJ DE/kg energiatartalm�, a t�p nagyobb mennyis�ge az alacsonyabb energiakoncentr�ci�j� sz�n�val etetend�.

A hidegv�r� csik�k fejl�d�si es�lye nagyobb. Megfelel� takarm�nyoz�s eset�n �ves korukra csaknem teljesen kifejl�dnek. Napi t�pl�l�anyag-ig�nye a melegv�ruek�n�l nagyobb, de az �sszetev�k ir�nt kev�sb� ig�nyes: abrakkever�k�ben (napi 1-2 kg) �rpa, kukorica, sz�r�tott r�paszelet is szerepelhet. A t�pl�l�anyag-ell�t�s alapja itt a sz�na (4-7 kg) vagy szil�zs, esetleg szen�zs (10-20 kg) legyen. Ny�ron a legel� �s a kasz�lt z�ldtakarm�ny (10-20 kg) helyettes�theti ezt. Kis�zemi k�r�lm�nyek k�z�tt f�lszeletelt r�p�b�l, burgony�b�l, t�rekb�l, pelyv�b�l, sz�na-, majd a kor el�rehaladt�val szalmaszecsk�b�l �ll�, leht�s�g szerint melaszos vizzel meglocsolt p�cot ("kever�ket") is etethetnek.

�ves kor ut�n jellemz� fejadag a 6-8 kg sz�n�b�l �s/vagy 15-25 kg szil�zsb�l �ll, amelyet sz�ks�g szerint cukorr�pa szelettel, burgony�val, cs�vesen dar�lt kukoric�val, melasszal eg�sz�t�nk ki.

A N�met �llatorvost�rsas�g 1996-ban eur�pai konferenci�t rendezett a csik�k takarm�nyoz�s�r�l �s anyagforgalmi betegs�geir�l Celle-ben (DVG, 1996). A f�bb �rintett ter�letek a k�vetkez�k voltak:

- a test�sszet�tel v�ltoz�sa a n�veked�s sor�n,

- mikroelem- �s vitaminell�t�s,

- a korasz�l�tt csik� f�lnevel�se �s

- a parenter�lis t�pl�l�s

- v�laszt�si stressz