�rdekess�g a lovak sz�rmaz�s�r�l

Van-e a lovaknak �v�ja?

T�bbs�g�nk elmerengett m�r azon a k�rd�sen, hogy honnan �s mik�nt sz�rmaznak a lovak. Majd megl�tva a kem�nyfedeles szakirodalmat, idejekor�n elrettent�nk k�v�ncsis�gunk kiel�g�t�s�nek v�gy�t�l. �m most csavarjunk egyet a k�rd�sen: mi az, ami k�z�s a kuty�ban, sert�sben, kecsk�ben, szarvasmarh�ban �s miben k�l�nb�znek �k a lovakt�l? Az els�re viccesnek t�n� k�rd�sre a v�lasz a g�nekben rejlik.

A bronzkorra a lovak m�r elterjedtnek tekinthet�k Eur�p�ban. A jelenlegi legfrissebb kutat�sok szerint az ember els�k�nt a kuty�t h�zias�totta, �t k�vette a juh, kecske, szarvasmarha �s sert�s, v�g�l �t�dikk�nt k�vetkezett a l�. Sajnos a r�g�szeti leletekb�l nem lehet megmondani, hogy az adott l�csont vad�szat eredm�nye (magyar�n, a szel�dlelk�eket se k�m�lve, zs�km�ny�llatok voltak) vagy m�r h�zias�tott egyedek maradv�nyai. Egy�bk�nt annyiban malaca van a f�ldben kutat�knak, hogy a diszn� �s a szarvasmarha, valamint ezek �sei k�zt ez a k�l�nbs�g kider�thet�. (Felt�ve, hogy a felt�r�s helysz�n�t el�zetesen nem mosta el egy �rv�z, nem t�vedt arra egy megvadult traktoros �s nem vetettek ki a munk�ra 25%-os �F�-t.)

H�zi�llataink lesz�rmaz�si t�bl�j�t egy sv�dorsz�gi egyetemen (Uppsala) kezdt�k eredm�nyesen boncolgatni. Ezekb�l a kutat�sokb�l kider�lt, hogy az els� n�gy h�zias�tott �llatnak (ism�tl�s az unalom atyja: kutya, juh, kecske, szarvasmarha) tulajdonk�ppen egyenes lesz�rmaz�si �tja van. Ez azt jelenti, miel�tt b�rki szem�t d�rzs�lve �s k�romkodva kiv�gezn� cikkemet a 'bez�r' gombocsk�val, hogy az adott �llatokat viszonylag kev�s helyen h�zias�tott�k sikerrel, majd innen terjedtek sz�t. Mindez komoly munk�val, de sz�pen nyomon k�vethet� g�nvizsg�latok �tj�n.

Ezt�n j�ttek a lovak a g�rcs� al� v�telben. Remek helyzet teremt a kutat�k el�tt, ugyanis a l� azon kev�s �llat egyike, akinek ismert a lesz�rmaz�si vonala, s mai tud�sunk szerint nem hi�nyzik bel�le egy l�ncszem sem (szemben az emberrel, akinek rengeteg fekete lyuk "�ktelenkedik" a fejl�d�si lapj�n). Tetemes csontmennyis�get vizsg�lat al� vetve a tud�sok azt tapasztalt�k, hogy a m�r emlegetett lesz�rmaz�si t�bla nem "egyenes". A g�n�llom�nyukat olyan v�ltozatoss�g (diverzit�s) jellemzi, ami azt mutatja, hogy a l� h�zias�t�s�val t�bb helyen pr�b�lkoztak, r�ad�sul sikerrel. Vizu�lisabb t�pus�ak ezt �gy k�pzelhetik el, hogy van mondjuk egy tal�lm�ny, amit ki�t�lnek Jap�nban, majd innen terjed el szertesz�t a vil�gban. Ez az els� n�gy h�zi�llat (keverve, hogy annyira m�gse legyen unalmas: szarvasmarha, kutya, kecske, juh) esete. S term�szetesen vannak dolgok, amikre az emberis�g egym�st�l f�ggetlen�l, t�bb helyen is r�j�n. Ez a lovak p�ld�ja.

A kutat�s teh�t azzal a tanuls�ggal z�rult, hogy a lovak eset�ben nem lehet egy L�-�v�r�l besz�lni, net�n egyneh�ny L�-�v�r�l, akik �sany�i lettek volna ennek az �llatnak (szemben az emberrel, akir�l hasonl� vizsg�latok azt bizony�tott�k, k�z�s �sre vezethet�k vissza a g�nek �tj�n). Ett�l persze nem lesz nagyobb vigyor egy l� pof�j�n sem, viszont sz�munkra tal�n �rdekes adal�k, hogy jobban megismerhess�k azoknak az �llatoknak a m�ltj�t, akik rendk�v�l sok "�sany�t" tudhatnak maguk m�g�tt.