A Shire
Fajtan�vjegy Haz�ja: Anglia Marmagass�g: minimum 163 cm �s ak�r a k�t m�tert is meghaladhatja! S�lya: 800-1300 kg Sz�ne: pej, fekete, sz�rke Term�szete: kedves, intelligens, szorgos
�ltal�nos le�r�s Feje ar�nyos, gyakran enyhe kosfej, nyaka hossz�, v�llai d�ltek. Marja kifejezett, sz�gye izmos, h�ta k�z�phossz�, fara csapott. L�bai a hidegv�r�ek�hez k�pest hossz�ak, a l�bt� �s a cs�nk �z�lett�l lefel� hossz� sz�r�k bor�tj�k. A pat�k kifog�stalanok �s nagyok. M�rete ellen�re energikus �s j�indulat� seg�t�t�rs a mez�gazdas�gi munk�kban, vagy a v�rosi fogatok el�tt dolgozva. Mozg�sa j�, t�r�lel�, �get�se energikus. Nem szeret sokat v�gt�zni, de ugrani tud annyira, amivel egy k�nny� terepen elboldogul.
T�rt�nete A fajta t�rt�nete a XVI. sz�zadra ny�lik vissza �s az�ta is csak kis m�rt�kben v�ltozott. T�rt�nete sor�n a fajta mindig is eleg�ns k�ls�vel rendelkezett, napjainkra pedig tal�n m�g tov�bb is fejl�d�tt ebben a tekintetben. A shire mint fajta k�zvetlen lesz�rmazottja egy k�z�pkori hidegv�r� fajt�nak, a Great Horse-nak. Ezeket a nagy �s er�s lovakat legink�bb a lovagok r�sz�re teny�sztett�k. A fajta kialak�t�s�ban r�szt vettek tov�bb� neh�z angol kord�s lovak is, melyeket "r�gi angol fekete" n�ven ismertek. Jelenlegi k�llem�ket a k�s�bbi, tervszer� teny�szt�snek k�sz�nhetik, melyet Leichestershire, Staffordshire �s Derbyshire gr�fs�gaiban folytattak. (Az angol 'shire' sz� 'megy�t' jelent.) 1760-ban fr�z kanc�kat fedeztettek egy leichestershire-i fekete m�nnel, �gy kialak�tva a kiindul�si �llom�nyt. 1878-ra megalap�tott�k az angol Shire Horse Society-t �s m�nes k�nyvet adtak ki. Ekkor k�sz�tett�k a k�s�bb m�dos�t�sokon �tesett fajta standardet. A shire mutat�s k�ls�j�nek k�sz�nhet�en kezdett megjelenni a v�rosokban is. A tehet�sebb s�rf�zde-tulajdonosok k�nosan �gyeltek arra, hogy min�l szebb lovakat fogjanak a s�r�s kocsik el�. Mire Amerik�ban elterjedtek, Eur�p�b�l kezdtek kiszorulni e hatalmas �llatok, az ipari forradalom miatt. N�h�ny �rdekes sz�m Mivel a fajt�t m�ra kiszor�tott�k a munkag�pek, m�ra leggyakrabban s�rf�zd�k rekl�mjak�nt, bemutat�kon vagy kocsih�z� versenyeken tal�lkozhatunk vel�k. Egy ilyen verseny alkalm�val k�t tandembe fogott shire her�lt a nedves, s�kos, macskak�ves �ton 18,5 tonn�t h�zott el. Majd m�g egyszer 16 tonn�t �s �jra 16,5-�t. A m�nek marmagass�ga �ltal�ban 170-180cm, s�lyuk 800-1200 kg. A kanc�k valamivel kisebbek �s k�nnyebbek is 163-168 cm-es marmagass�gukkal �s 700-850 kg s�lyukkal.
A fajta haszn�lata Az ut�bbi id�ben egyre elterjedtebb� v�ltak a szabadid�lovasok k�r�ben. J�l haszn�lhat� egyes �s t�bbes fogatban is, j�l idom�that� �s terepen is sz�vesen megy.

A vil�g legnaygobb l�fajt�ja.A sz�ne t�bbnyire fekete, de gyakori a sz�rke �s el�fordul pej �s s�rga is. Az alapsz�nekn�l sokkal fontosabbak a fajt�ra jellemz� jegyek. Mind a n�gy l�b cs�nkt�l lefel� sz�rsek�ly, olykor harisny�s, esetleg feh�r l�b�. Nem ritka a feh�r fej� sem. Feje ar�nyos, gyakran enyhe kosfej, nyaka hossz�, v�llai d�ltek. Marja kifejezett, sz�gye izmos, h�ta k�z�phossz�, fara csapott. L�bai a hidegv�r�ek�hez k�pest hossz�ak, a l�bt� �s a cs�nk �z�lett�l lefel� hossz� sz�r�k bor�tj�k. A pat�k kifog�stalanok �s nagyok. M�rete ellen�re energikus �s j�indulat� seg�t�t�rs a mez�gazdas�gi munk�kban, vagy a v�rosi fogatok el�tt dolgozva. Mozg�sa j�, t�r�lel�, �get�se energikus. Nem szeret sokat v�gt�zni, de ugrani tud annyira, amivel egy k�nny� terepen elboldogul. A term�szete kedves, intelligens, szorgos.

Fajta t�rt�nete a k�z�pkorra ny�lik vissza �s az �ta is csak kis m�rt�kben v�ltozott. Mint katonai l� kezdte, a neh�z p�nc�los lovagok csatalovak�nt. Egy ilyen p�nc�los �riember t�mege teljes fegyverzetben ak�r 250 kg is lehetett, ez�rt volt sz�ks�g egy olyan er�s �s termetes l�ra, aki el tudja a csat�ba sz�ll�tani. A teny�szt�se sor�n az �jkorban is a m�ret n�vel�se volt az egyik legfontosabb szempont. T�rt�nete sor�n a fajta mindig is eleg�ns k�ls�vel rendelkezett, rendelkezik. Az eredeti shire t�pust csak K�z�p-Angli�ban �rizt�k meg.

Az ut�bbi id�ben egyre elterjedtebb� v�ltak a szabadid�lovasok k�r�ben. J�l haszn�lhat� egyes �s t�bbes fogatban is, j�l idom�that� �s terepen is sz�vesen megy. Megb�zhat� ig�sl�, de egyre elterjedtebb k�rben haszn�lj�k showm�sorok bemutat�lovak�nt.