L�vas�t

A l�vas�t k�t�ttp�ly�s, l�val vontatott k�zleked�si eszk�z�ket jelent. A l�vas�t a vas�t egyik el�dje. A k�t�ttp�ly�s k�zleked�si kezdeteit a b�ny�kban haszn�lt fa nyomp�lya jelentette, amelyen emberi er�vel mozgatott csill�k k�zlekedtek. A fap�ly�t a 18. sz�zadban vasszerkezetekkel er�s�tettek meg, majd vasp�ly�val v�ltottak fel. A vasp�lya jelent�s t�meg� �ru mozgat�s�t tette lehet�v�, amihez 1767 k�r�l kezdtek lovaskat haszn�lni. A l�vas�t el�nye a szekerekhez k�pest a kisebb g�rd�l�si ellen�ll�s miatt a nagyobb terhelhet�s�g volt, illetve a nedvess�gt�l f�ggetlen haszn�lhat�s�g. A k�zforgalm� l�vasutak korai k�z�ti vasutak voltak.

Szem�lysz�ll�t�sra 1803-ban haszn�lta el�sz�r a Surrey Iron Rail nev� t�rsas�g D�l-Londonban ind�tott menetrendszer� l�vas�tj�ratokat. Magyarorsz�gon a Pesti K�z�ti Vasp�lya T�rsas�g ind�tott el�sz�r k�zforgalm� l�vas�ti szolg�ltat�st Pest, Sz�na t�r (ma K�lvin t�r) �s �jpest, V�roskapu (ma �jpest-V�roskap� metr�meg�ll�) k�z�tt 1866. j�nius 30-�n.

Magyarorsz�gon el�sz�r 1827-ben a pest-k�b�nyai telepi vas�ton pr�b�lt�k ki a l�vas�ti technik�t, de a k�s�rleti �zemet 1828-ban felsz�molt�k. 1836-ban a hazai vas�ti k�zleked�si h�l�zat ki�p�t�sekor m�g sz�moltak a l�vontat�ssal, de mire 1844-ben megkezd�d�tt a Pest-Pozsony-B�cs vas�tvonal �p�t�se, a technol�gia teljesen elavultnak sz�m�tott.

A g�z�zem� vontat�s a l�vasutat a t�vols�gi k�zleked�sben versenyk�ptelenn� tette a j�val nagyobb sebess�g �s terhelhet�s�g miatt. A g�z�zem a v�rosokban azonban nem igaz�n v�lt be, ez�rt az omnibuszok, majd a l�vasutak a 19. sz�zad m�sodik fel�ben gyorsan terjedtek az egyre nagyobb� v�l� v�rosokban. A v�rosi k�zleked�sben a l�vasutat a villamos szor�totta ki.

Az utols� hazai v�rosi l�vas�t 1927-ig �zemelt a Margitszigeten.

A ma �zemel� l�vasutakat t�bbnyire hagyom�ny�rz� egyes�letek �ll�tott�k helyre. A Man-szigeti Douglas Horse Tram a II. vil�gh�bor� kiv�tel�vel 1876 �ta folyamatosan �zemel, igaz, �vtizedek �ta m�r csak a ny�ri szezonban. B�cs v�ros�ban a villamosm�zeum szint�n �zemeltet l�vasutat nyaranta.

Forr�s: Wikip�dia

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
V�rosunk nevezetess�ge volt VI.L�vas�t

A Szegedi K�z�ti Vasp�lya Rt. 1884. j�lius 1-j�n kezdte meg a v�rosi l�vas�t �zem m�k�dtet�s�t. A l�vas�t 12 darab szem�lysz�ll�t� kocsival �s kezdetben 20, majd 40 l�val bonyol�totta a v�rosi t�megk�zleked�st.
A f�vonal nagyj�b�l a mai 1-es villamosj�rat nyomvonal�val egyezett, azaz az Alf�ld-Fiumei Vas�t ind�h�za �s az Osztr�k-Magyar �llami Vas�t ind�h�za k�zt h�z�dott, de volt egy vonal a Szeszgy�rig is (a mai Fels�-Tiszaparton a Stadionig). A menetd�j kezdetben 10 krajc�r volt egys�gesen. Az �zem kiszolg�l�s�t egy iroda�p�let, egy ist�ll�, egy kocsisz�n, egy v�z�llom�si �p�let, egy kov�csm�hely, egy anyagt�r, tov�bb� a vonal ment�n n�gy kis �rh�z biztos�totta. B�r a l�vas�t 1885-ben t�bb mint 322 ezer utast sz�ll�tott, az 1890-es �vek k�zep�t�l m�r elavult k�zleked�si eszk�znek sz�m�tott. A l�vas�t alkonya 1908-ban k�vetkezett be Szegeden, hiszen okt�ber 1-j�t�l villamosok j�rtak, a l�vontat�s teljes eg�sz�ben megsz�nt.
A k�pen a h�l�zat Sz�chenyi t�ri el�gaz�sa l�that�, balra, a Budapesti sug�r�t
(Kossuth Lajos sgt.) fel� ment a l�vas�t, jobbra a Takar�kt�r utc�n �t a kisk�r�ton az akkori Ferenc J�zsef rakparton (Fels�-Tiszapart) �t a Szeszgy�rig.

Sz�kely

Forr�s: hokkento.szeged.hu

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Az �jpest–r�kospalotai vonal fejl�d�se

1877-ben gr�f K�rolyi S�ndor tulajdon�ba ker�lt az �jpest –r�kospalotai l�vas�t. A vesztes�gek megsz�ntet�se,
illetve bev�teleinek n�vel�se �rdek�ben hozz�l�tott a vonal fejleszt�s�hez, sûr�teni k�v�nta a j�ratok sz�m�t. Az egyv�g�nyos
p�lya azonban a maga h�rom kit�r�j�vel erre alkalmatlan volt, �gy tov�bbi v�lt�k be�p�t�s�t hat�rozta el. �j kit�r� l�tes�lt �jpesten
a F� (�rp�d) �ton, az Attila utca torkolat�nak k�zel�ben. Ennek elnevez�se utal hely�re, ugyanis a „dombi v�lt�” a V�ci �t fel�li emelked� tetej�re ker�lt. Az Istv�n utca J�kai �s Kir�ly utc�k k�z�tti r�sz�n, a mai v�rosh�za hely�vel szemben fek�dt a m�sodik, Templom
(Szent Istv�n) t�ri kit�r�. A Vas�t (G�rgey Art�r) utc�ban k�t helyen: a mai Kiss Ern� �s Corvin utca k�z�tt, valamint a Kiss J�nos
utca torkolat�n�l l�tes�lt egy-egy �jabb v�lt�. A r�kospalotai Vas�t (Pozsony) utc�ban, a mai K�rolyi S�ndor �t k�zel�ben, Horv�th
Mih�ly p�sp�k vill�ja (ma: Le�nynevel� Int�zet) el�tt is fektettek le kit�r�t, �m ez csak k�s�bb, 1880 els� fel�ben val�sult meg – �p�t�s�nek kiad�sait j�niusban sz�molt�k el.
1879-ben fejleszt�sek t�rt�ntek a r�kospalotai – a mai Kertk�z utc�ban mûk�d� – forgalmi telepen is: �j kov�cs- �s bogn�rmûhely, valamint egy v�r�szoba �p�lt.
Ebben az id�ben keletkezett a Palota (ma: R�kospalota-�jpest) vas�t�llom�sra vezet� iparv�g�ny. Ennek m�rn�ki munk�it 1877 november�ben, a kapu fel�ll�t�s�t 1878 m�jus�ban, a k�vez�sek elv�gz�s�t j�liusban sz�ml�zt�k.
Most, hogy megval�sult az �sszek�ttet�s az Osztr�k �llamvasp�lya T�rsas�g vonal�val, �l�nkebb� v�lt a tehersz�ll�t�s. Egyre t�bb
ipari �zem vezette be a vas�ton t�rt�n� �rufuvaroz�st, �gy a F� �ton, a mai Aradi, Bocskai �s Temesv�ri utc�k �ltal hat�rolt ter�leten elhelyezked�, Stern Ign�c tulajdon�t k�pez� szeszgy�r is, mely 1878-ban kapott iparv�g�nyt.

Fot�: L�vas�t a budapesti V�ci k�r�ton (ma: Bajcsy-Zsilinszky �t).
Erd�lyi M�r felv�tele, 1900 k�r�l

A mai J�kai, Kassai �s Pet�fi utc�k vett�k k�r�l a Pollack �s Fiai Gyufagy�rat, hov� tehersz�ll�t� l�vas�ti kocsik felt�telezhet�en a
’80-as �vek elej�t�l j�rtak. Az 1882-ben megalakult pamutgy�rat (mely ekkor m�g csak a mai Erkel Gyula �s Kiss Ern� utc�k sark�n
�llt) szint�n ebben az �vtizedben l�tt�k el iparv�g�nnyal.
Hogy a sûrûbb forgalmat le tudj�k bonyol�tani, �jabb j�rmûvekre is sz�ks�g volt.
Eddig szem�lysz�ll�t� kocsikb�l 10 db tartozott az �llom�nyba, most 7-tel gyarapodott a vas�t. 1877 okt�ber�ben a Ganz gy�rt�l  erekeket, csap�gyperselyeket v�s�roltak, valamint �vegt�bl�kat is beszereztek. Novemberben fizettek a kocsikon v�gzend�  �dogosmunk�k�rt.
1878. m�jusi keltez�sû a Sturczer J�nos r�sz�re ki�ll�tott sz�mla 5 db szem�lysz�ll�t� kocsi�rt. Val�sz�nûleg h�zilag (vagy a Budapesti
K�z�ti Vasp�lya T�rsas�g mûhely�ben) szerelt�k �ssze a j�rmûveket. K�s�bb, 1882- ben eggyel gyarapodott a szem�lykocsik sz�ma. Teherkocsikb�l 1875-ben 25 db �llt rendelkez�sre. A darabsz�m 1878-ig 22-re cs�kkent, majd 1883-ig �vente eggyel emelkedett;
ekkor m�r 27 kocsi l�tta el az �rufuvaroz�si feladatokat. Nem maradt el a von�er� fejleszt�se sem: 1879 m�rcius�b�l nyolc, 1880
j�nius�b�l h�rom �j l� megv�tel�r�l tudunk.
Sz�muk azonban cs�kken� m�rt�ket mutat, ugyanis 1875-ben 58 db volt a vas�t szolg�lat�ban, 1878–79-ben 56, 1880-ban 54, majd
egy esztend� m�lva m�r csak 50 – eg�szen 1885-ig. 1886 �s 1888 k�z�tt – sorban – 43, 47 �s 45 db volt az �v v�gi l��llom�ny.
Epiz�d a megyeri vonal t�rt�net�b�l A pest–�jpesti l�vas�t (mai vas�ti h�d melletti) v�g�llom�s�t�l indult ki, �s a V�ci �ton haladt a mai Zsilip utca vonal�ban fekv� kik�t�i z�rt�lt�sig a megyeri l�vas�t. Ezt a r�vid kis szakaszt adminisztr�ci�s szempontb�l az �zemeltet� BKVT egy�tt kezelte a Budapestre vezet� vonal�val, azonban forgalm�t att�l elk�l�n�tve l�tta el. Felt�telezhet�en egy kocsi ing�zott a k�t v�gpont k�z�tt.
Val�sz�nûleg nem volt j�vedelmez� e j�rat fenntart�sa, �gy a c�g le�ll�totta. �m a sajt� erre is reag�lt: „A budapesti k�z�ti vasp�lya t�rsas�g igazgat�s�g�t figyelmeztetj�k, hogy a megyeri vonalon kocsijai nem k�zlekednek, m�r pedig – tudom�sunk szerint – szabadalm�t csakis oly hozz�ad�ssal nyerte, hogy eme vonalon a rendes k�zleked�st fenntartsa.
A kocsiknak k�zleked�se most annyival is k�v�natosabb volna, minthogy a pocs�kos id�ben a gyalogl�s felette kellemetlen. A k�z�ns�g eme mulaszt�s f�l�tt m�lt�n megbotr�nkozik.”
(Ujpest �s Vid�ke, 1884. dec. 25.) A panaszt k�s�bb orvosolt�k, a forgalom �jra csak 1885 janu�rj�ban (22-e el�tt n�h�ny nappal) indult meg.
Iparv�g�nyok a V�ci �ton A megyeri l�vas�t ment�n fekv�, egyre nagyobb mennyis�gû term�ket el��ll�t� Wolfner
b�rgy�r �rusz�ll�t�s�nak vas�ti lebonyol�t�s�t a BKVT is szorgalmazta. �jpest el�lj�r�s�g�val a ter�lethaszn�lati szerz�d�st a V�ci �ti v�g�nyki�gaz�s �p�t�s��rt �s haszn�lat��rt 1886-ban k�t�tt�k meg, ezut�n l�tes�lt az
iparv�g�ny. (�rdekes, hogy ennek „k�zzelfoghat�” eml�ke is maradt: a V�ci �ton, a J�zsef Attila utc�t�l kifel� haladva megfigyelhet�nk egy �ri�s plak�tokkal telezs�folt, r�gi, �m patin�s t�glaker�t�st, amely a b�rgy�r� volt. Egy kis szakaszon ennek vonala elt�r az �t vonal�t�l, nem p�rhuzamos vele. Itt lehetett az egykori iparv�g�ny bej�r�sa, �m a kapu helye m�r be van falazva.)
A V�ci �t �s Zsilip utca tal�lkoz�si pontj�nak d�lnyugati oldal�n helyezkedett el a l�gszeszgy�r, melyhez szint�n vezetett iparv�g�ny. Ezt is – hasonl�an a b�rgy�r�hoz – 1886-ban fektett�k le.
Mindennapok az �jpest–r�kospalotai l�vas�ton Sajnos, eddig nem akadtunk korabeli hivatalos jelent�sekre a mindennapi �zemel�ssel kapcsolatban, �gy most els�sorban a helyi sajt� alapj�n kaphatunk k�pet l�vonatunk mûk�d�s�r�l. A lapok azonban ink�bb negat�v hangv�telû �r�sokban eml�keztek meg a „k�p�l�d�knak”
nevezett kocsikr�l �s az utaz�s k�r�lm�nyeir�l. „A r�kos-palotai l�vas�t k�p�l�d�i ellen nagyon sok a panasz – �rta az Ujpesti Ellen�r 1887. okt�ber 23-i sz�ma. – Mindenekel�tt a menetei nemhogy gy�rek, hanem oly �gyetlen�l vannak berendezve, hogy a r�kos-palotai ind�h�zn�l soha sincs ott a kocsi, a mid�n a vonat meg�rkezik, s a k�z�ns�g mindannyiszor gyalog k�nytelen a rengeteg pocsolya �s s�rban Ujpestre avagy R.-Palot�ra v�nszorogni. Nagy baj az is, hogy a kocsik, a mi�ta gy�rebben k�zlekednek a haj�k, csak ritk�n v�rj�k be a haj�t, de a legnagyobb baj az, hogy tisztess�ges ruh�val �s �p eg�szs�ggel nem igen lehet bele �lni abba a k�p�l�d�ba, a melyn�l Noe ap�nk b�rk�ja se lehetett primit�vebb, s a melynek bensej�t legt�bb esetben �gy eltorlaszolj�k az �ri�s kosarak, batyuk, zs�kok, lib�k, kacs�k, csirk�k, szersz�mok, k�lyhacs�vek stb., hogy ember legyen, a ki be avagy ki tud bel�le m�szni. Ily k�r�lm�nyek k�z�tt nem csoda, ha a k�z�ns�g nem igen veszi ig�nybe, s az uradalom j�vedelme nem fokoz�dik, pedig egy kis j� akarattal mind a kett�n seg�thetne az �zletvezet�s�g.” El�fordult az is, hogy „…a l�vas�ti kocsi a f��t k�zepett meg�llt, mert a szemben j�v� kocsit a lovak nem b�rt�k h�zni. F�l�r�n�l tov�bb kellett �llani ennek folyt�n a kocsinak, s �gy az utaz�k k�nytelenek voltak vagy lesz�llni, vagy pedig bev�rni a m�g az �llom�sr�l m�s k�t lovat hoztak.”
(Ujpest �s Vid�ke, 1885. nov. 22.)

Fot�: Omnibusz-, l�vas�t- �s g�pkocsiforgalom B�cs belv�ros�ban, a Stock-im-Eisen-Platzon, 1908 elõtt

T�bbsz�r m�dosult a menetrend.
A k�vet�si id� a ’80-as �vek m�sodik fel�re j� r�szben f�l �r�ra korl�toz�dott, �s a kocsik v�g�llom�saikr�l sem mindig indultak pontosan. Ez kider�l a k�vetkez�kb�l: „…nagyon kellemetlen arra n�zve, akinek reggel a nyolcz �rai kocsival kell Ujpestr�l elindulni vagy a r�kospalotai vas�ton a vonattal akar a f�v�rosba jutni, ha t�z perczn�l
is tov�bb vesztegel a r�kospalotai l�vas�ti kocsi a v�lt�kon �s m�g kellemetlenebb arra n�zve, aki este t�z perczczel nyolcz �ra el�tt �rkezik Ujpestre s a nyolcz �rai kocsival akar Palota fel� vagy �ppen Palot�ra indulni s a kocsi, term�szetesen az utols�, m�r h�romnegyed nyolczkor kirobogott az Ujpesti �llom�sb�l.”
(Ujpest �s Vid�ke, 1887. jan. 23.)

Nem maradt kritika n�lk�l a kocsisok gyorshajt�sa sem, mert: „…ha egyszer kiindultak az �llom�s helyeikr�l, eszeveszett�l hajtanak m�g a keresztez� utcz�k pontjain is.”
(Ujpesti Ellen�r, 1887. okt. 23.)

�m a m�sik v�glet, a t�l lass� utaz�si id� is jellemz� lehetett a kit�r�kben t�rt�n� hosszadalmas vesztegl�sek miatt. Nagy gondot okozott, hogy mind a p�lya, mind a j�rmûvek egyre jobban elhaszn�l�dtak. Fel�j�t�suk lassan elker�lhetetlenn� v�lt, de a k�lts�gekb�l csak kisebb munk�kra futotta. �gy p�ld�ul 1885 nyar�n a F� (�rp�d) �ti, 1886 �sz�n pedig az Istv�n utcai l�vas�ti p�ly�t t�lt�tt�k fel. A vas�t j�vedelme nemcsak hogy a fejleszt�sekre nem volt el�gs�ges, hanem m�g a sz�ks�ges r�ford�t�sokat sem fedezte. A kiad�sok – az 1879., 1885. �s 1886.
�vi kiv�tel�vel – meghaladt�k a bev�telt. 1887. augusztus 1-je �s december 31-e k�z�tt 10 498 forint 65 krajc�r folyt be, m�g a kiad�s 24 616 forint 83 krajc�r volt, a deficit a bev�tel k�zel m�sf�lszerese lett. Ezek hat�s�ra gr�f K�rolyi S�ndor �gy d�nt�tt, hogy vas�tja forgalm�t v�gleg megsz�nteti.

Az Ujpesti Ellen�r 1888. szeptember 16-i sz�m�ban ez�rt b�r�lat is �rte. A cikk�r� megeml�tette, hogy „A R�kos-palotai l�vas�t j�vedelme sokkal nagyobb volna, ha a kocsik tisztess�gesebbek, k�nyelmesebbek voln�nak:
ha megtiltan�k a kocsik belsej�t podgy�sszal telet�mni, s a kocsik tetej�n csin�ln�nak a batyuknak helyet �s v�gre, ha a k�zleked�s gyakoribb �s pontosabb volna. Sz�z meg sz�z ember csak az�rt megy naponk�nt gyalog az ujpesti ind�h�zhoz, mert restel egy f�l�r�t v�rakozni a k�p�l�d�ra, a melyben csirke, l�d, kacsa miatt meglehet, hogy helyet se kapna.”
Azonban m�gsem ker�lt sor a vonal forgalm�nak felsz�mol�s�ra, ugyanis a gr�f �j �tlettel �llt el�. Aj�nlatot tett �jpest vezet�s�g�nek a Vas�t utca felt�lt�s�re �s f�s�t�s�ra, mind a saj�t k�lts�g�n. Tette ezt az�rt is, hogy az utca �szaki oldal�n l�v� f�ldjeit h�zhelyekk�nt �rt�kes�thesse. A l�vonat pedig biztos�thatn� – tov�bbra is – a megfelel� k�zleked�si kapcsolatot ak�r a Budapestre vezet� vonallal, vagy ak�r a vas�ttal.