Az amerikai muszt�ng
Fajtan�vjegy Haz�ja: USA Marmagass�g: 140-150 cm S�lya: Sz�ne: minden sz�n Term�szete: neh�z, gyakran rosszindulat�, b�tor, tanul�kony, �rz�keny, intelligens
�ltal�nos le�r�s A muszt�ng k�llem�ben igen nagy v�ltozatoss�got mutat, de jellemz�ek a kerek form�k. �rdekess�ge a fajt�nak a sz�mtalan k�l�nleges j�rm�dra val� hajlam. Rendk�v�l kitart�, nagy �ll�k�pess�g�, biztos l�p�s�, kiv�l� v�gt�z�. Fejform�juk is nagy v�ltozatoss�got mutat a durv�t�l, az eg�szen finom, "spanyolos" form�ig. T�rzs�k er�s, izmos, l�baik hihetetlen�l szil�rdak, ellen�ll�k. T�bbnyire egysz�n�ek kev�s jeggyel, vagy teljesen jegytelenek.
T�rt�nete A "muszt�ng" n�v a spanyol "mesteno"-b�l ered, ami csavarg�t, gazd�tlant jelent. Az �sid�kben egyszer m�r �ltek lovak az amerikai kontinensen, de k�r�lbel�l t�zezer �vvel ezel�tt ismeretlen okokb�l kihaltak. Csak Cortes �s de Soto konkviszt�dorok, akik Florida t�j�n sz�lltak partra, hoztak ism�t lovat e f�ldre. Term�szetesen ezek a lovak ib�riai eredet�ek voltak, m�g ha nem is hasonl�tottak a mai andal�zhoz, vagy lusitan�hoz. A felt�telez�sek szerint a h�d�t�k berber �s arab lovakat is vittek magukkal. Mivel akkoriban csak a szeg�nyek lovagoltak kanc�kon, senki sem gondolt a l�teny�szt�sre az �jvil�gban. Egy id� ut�n azonban t�l dr�ga lett volna minden elpusztult lovat Spanyolorsz�gb�l p�tolni, �gy �rkeztek meg az els� kanc�k Eur�p�b�l. Az �slakosokkal folytatott h�bor�k sor�n sok l� menek�lt el, vagy veszett oda a csatat�ren. Az elk�borolt �llatok ide�lis mened�ket tal�ltak maguknak D�l z�ld erdeiben �s gyorsabban szaporodtak, mint a ragadoz�k puszt�tott�k �ket. 1680-ban azonban egy nagyobb spanyolellenes felkel�s sor�n a spanyolok, visszavonul�suk el�tt, lovak ezreit engedt�k szabadon. Az els� indi�n t�rzs, amely megtanult b�nni e furcsa �llatokkal, a "nagy kuty�kkal", a pueblo t�rzs volt, amely a mai Texas, Arizona, �j-Mexik�, Kalifornia, valamint Mexik� ter�let�n �lt. Mivel k�nnyebb volt ellopni, mint befogni a lovakat, sz�mos �jszakai akci�t ind�tottak az indi�nok a katon�k lovai ellen, �gy egyre t�bb l� �rkezett Amerik�ba, mivel m�g mindig a lehet� leggyorsabban igyekeztek p�tolni az elvesztett lovakat.
	A spanyol muszt�ng Ebben az id�ben keletkezett a legr�gibb �s ma a "legtiszt�bbnak" nevezett muszt�ngv�ltozat: a spanyol muszt�ng. Ezek a lovak az ib�riai l�nak az �j k�rnyezethez alkalmazkodott lesz�rmazottai egy csepp berber �s arab v�rrel. A spanyol muszt�ng marmagass�ga 140-150 cm bottal - a fels� �rt�k a fogs�gban felnevelt �llatokra vonatkozik. Fel�p�t�s�k, t�bbnyire "kerek" form�ikkal ink�bb a berber l�ra eml�keztet, mint az andal�zra. Ma a c�lzott visszateny�szt�snek k�sz�nhet�en ism�t l�tezik n�h�ny ezer p�ld�ny ezekb�l a k�l�nleges �llatokb�l, melyeknek g�njei csak a nyugati �llamokbeli egy-egy kis m�nesben maradtak fent teljes elszigetelts�gben. A spanyol muszt�ng k�l�nlegess�ge fajt�rsaival szemben er�s hajlama a poroszka �s a n�gy�tem� j�rm�dokra, mint a t�lt, a stepping pace, a running walk, a paso �s a rack. A sz�nek tekintet�ben a spanyol muszt�ng mutatja a legnagyobb v�ltozatoss�got. R�szben olyan sz�neket is l�tni, amelyeket m�s lovakn�l egy�ltal�n nem is ismer�nk.