Mi�rt tudnak �llva aludni a lovak?

Nek�nk, k�tl�bon j�r� �l�l�nyeknek meglehet�sen furcsa lenne, ha �llva kellene aludnunk - f�leg akkor, ha nincsen a k�zel�nkben valamilyen alkalmatoss�g, aminek t�maszkodhatunk -, hiszen test�nk nem ehhez a pihen�si form�hoz alkalmazkodott, al�t�maszt�sa �s anat�mi�ja nem teszi lehet�v�, hogy k�nyelmesen �lldog�lva szender�lj�nk �lomba. A l� - �s m�g m�s nagytest� h�zi�llat, p�ld�ul a szarvasmarha - azonban t�l�nk elt�r� testfel�p�t�se miatt alkalmas arra, hogy �ll� helyzetben pihenje ki mag�t. M�gis hogyan k�pes erre?

A lovak s�lypontja a mells� v�gtagok ir�ny�ba tol�dott, �s mivel kulccsontjuk nincsen, ez�rt a t�rzs a k�t mells� v�gtag k�z� mintegy hevederbe fek�dve (az �n. als� f�r�szizmon kereszt�l) r�gz�l. Az el�ls� l�bak kiz�r�lag izmosan kapcsol�dnak a t�rzsh�z, �s a megfelel� emel�s, el�rehalad�s �s al�t�maszt�s �rdek�ben t�bbsz�r�s rug�z� rendszert k�peznek. A fels� rug�z� rendszert a v�ll- �s a k�ny�k�z�let, az als� rug�z� rendszert a cs�d-, a p�rta- �s a pata�z�let alkotja. A k�t rug�z� r�sz k�z�tt elhelyezked� t�maszt� oszlop az alkarb�l, a l�bk�z�pb�l �s a l�bt�b�l �ll.

�ll� helyzetben, a tests�ly v�gtagokra val� nehezed�sekor a k�ny�k�z�let ny�jtott �llapotban az el�tte h�z�d� �s megfesz�l� k�tfej� karizomba, mint hevederbe fekszik bele - �gy r�gz�ti a fels� rug�z� rendszert. A k�tfej� karizomb�l ered� �nk�teg a l�bt�ny�jt� izomhoz fut, amely ann�l er�sebben r�gz�ti a l�bt�csontokat, min�l ink�bb fesz�l a karizom. Ezen k�v�l a l�bt� r�gz�t�s�t seg�tik a hajl�t�r�szen elhelyezked� szalagok.

A v�gtagok terhel�s�t az �z�letek hajl�t� fel�letein egym�s f�l�tt elhelyezked� inakb�l �s szalagokb�l �ll� �n. h�rmas heveder (fel�letes-, k�z�ps�- �s m�lyheveder) cs�kkenti, melyek mechanikusan �s stabilan r�gz�tik a csontokat.

A h�ts� v�gtagokra jellemz� az �n. f�r�szkonstrukci�, azaz hogy a l� k�ptelen a t�rd�z�let hajl�t�s�val egyidej�leg a cs�nk�z�let ny�jt�s�ra.

A h�tuls� l�bakat a mells�kh�z hasonl�an szalagok, izmok �s inak r�gz�tik, lehet�v� t�ve, hogy a h�ts� v�gtagok a tests�ly kisebb r�sz�t kev�s izomer�vel tarts�k meg. Az izmok kikapcsol�sa �s a h�ts� v�gtag t�maszt�oszlopk�nt t�rt�n� m�k�d�se legnagyobbr�szt a t�rd�z�let hurokszer� r�gz�t� szalagrendszer�nek k�sz�nhet� (ez a t�rdkal�cs- vagy patellahurok, ill. -mechanizmus).

A l� patell�j�t (t�rdkal�cs) h�rom szalag - bels�, k�ls� �s k�z�ps� - r�gz�ti a s�pcsonthoz, amelyek k�z�l a bels� �s a k�z�ps� a t�rdkal�ccsal egy�tt k�pes fennakadni a combcsont b�tyk�n. A f�r�szmechanizmus miatt a t�rd�z�let r�gz�t�s�vel egy�tt k�zvetve a cs�nk�z�let is r�gz�l, hiszen azok csak egyszerre mozgathat�k. A t�rdkal�cs r�gz�tett helyzet�nek fenntart�s�hoz kis m�rt�kben az egyenes combizom t�nusa is sz�ks�ges, minek k�vetkezt�ben a l� h�ts� v�gtagja hosszabb �ll�s ut�n elf�rad - ez�rt pihen�s k�zben a h�tuls� l�bakat felv�ltva terheli: az egyik v�gtag passz�van t�masztja a t�rzset, m�g a m�sikban a combizom elernyed�s�vel kiakad a patella-hurok, �s a l�b mentes�l a tehert�l.

Teh�t a v�gtagok anat�mi�j�nak �sszehangolts�ga tezi lehet�v�, hogy h�zi�llataink �llva aludjanak. Felmer�lt azonban egy k�rd�s: M�r tudjuk, hogy a l� hogyan k�pes �llva aludni, azt azonban m�g nem, hogy mi�rt akar �gy tenni? - Term�szetesen a lovak is fekv� helyzetben pihenik ki igaz�n magukat, azonban nem v�letlen�l nem fekszenek le t�l gyakran: a vastagb�l egy r�sze nincs felf�ggesztve, ez�ltal nagyobb a b�lcsavarod�s vesz�lye. Tov�bb� a l� menek�l� �llat l�v�n, term�szet�n�l fogva csak akkor fekszik le, ha teljesen biztons�gban �rzi mag�t. Mivel egyetlen fegyvere a l�ba, ez�rt mindig k�szenl�tben kell �llnia, hogy az esetleges t�mad�sokra min�l gyorsabban reag�lhasson - azaz elfusson. Term�szetes k�r�lm�nyek k�z�tt a pihen� m�nes egy r�sze fekve alszik, egy r�sze �llva b�biskol, egy-k�t egyed pedig �bren �rk�dik. K�nyelmes ist�ll�ban a magukat biztons�gban �rz� lovak �jszaka vagy d�lid�ben - amikor tudj�k, hogy nem kell h�borgat�st�l tartaniuk - bizony ak�r mindannyian lefekszenek aludni.

Igaz, hogy kedves l�tv�ny a szalma vagy a z�ld f� k�zt piheg� kiscsik�, illetve a porban �nfeledten hemperg� l�, azonban n�gyl�b� t�rsaink �vmilli�k alatt kialakult pihen�si szok�sai kiz�r�lag a mi kedv�nk�rt nem fognak megv�ltozni. Mi�rt is v�rn�nk el ezt, ha egyszer egy ilyen csod�latos rendszer teszi �ket k�pess� az �llva alv�sra?