Az andal�z
Fajtan�vjegy Haz�ja: Spanyolorsz�g, Andal�zia Marmagass�ga: 155-165 cm Sz�ne: legink�bb sz�rke, de pej �s fekete is lehet, a s�rga �s a tarka nem megengedett K�lleme: kifejez� arc, a profil egyenes, vagy enyh�n kosfej, term�szetes feligazodotts�g, j�l izmolts�g, kvadratikus testfel�p�t�s Term�szete: bar�ts�gos, tanul�kony, temperamentumos, de szeret dolgozni is
	�ltal�nos le�r�s Az andal�z a barokkos fajt�k k�z� tartozik. Megnyer� k�ls�, elegancia jellemzi. Mozg�sa tetszet�s, akci�s, dinamikus, de ink�bb f�lfel� ir�nyul, ellent�tben a modern sportl� ny�jtott, t�r�lel� v�gt�j�val. Feje nagy, szeme �ber, nyaka sz�pen �velt, magasan illesztett, mart�j�ka nem kifejezett. Az eg�sz testre, �gy a h�tra is jellemz� a j�l izmolts�g. A v�gtagok stabil alakul�s�ak, sz�razak, a cs�d nem lehet t�l hossz�. Fara kerek, farka d�s, m�lyen t�z�tt. Jellegzetess�ge a hossz�, selymes tapint�s�, hull�mos s�r�ny �s faroksz�rzet.
T�rt�nete  Eredete a VIII. sz�zadra vezethet� vissza. K�llem�n �rezhet� a m�r lovak hat�sa, de keresztezt�k az arab h�d�t�k �ltal behozott berber lovakkal is. Az 1400-as �vek v�g�t�l karthauzi szerzetesek vett�k �t a tudatos teny�szt�st h�rom, d�lnyugat-spanyolorsz�gi kolostorban. Ezt tekinthetj�k az "igazi h�tasl�nak", mivel a fajta kialak�t�s�nak c�lja a spanyol nemesek eleg�ns h�tasl�val val� ell�t�sa volt. A korai id�kben a legt�bb kir�lyi udvar tartott bel�l�k n�h�nyat reprezentat�v h�tasl�nak. De nem csak h�tasl�k�nt, hanem helyb�li fajt�k nemes�t�s�re is haszn�lt�k. Alap�t� fajt�ja a lipicai, a n�polyi, kladrubi �s frederiksborgi lovaknak. Emellett valamennyi amerikai fajta visszavezethet� az andal�ziaira.
	A fajta haszn�lata Majdnem mindenki sz�m�ra ide�lis l� az andal�z. Egyes egyedei gyermekl�nak, m�sok hobbil�nak, megint m�sok versenyezni alkalmasak. Lehet haszn�lni ak�r fogatban is. Sportt�rsk�nt legink�bb az ugr�sportban �s a d�jlovagl�sban felel meg. Tal�lkozhatunk vele lovas bemutat�kon �s cirkuszokban is. Manaps�g �jra kezdik vir�gkorukat �lni, az �j, "barokk divatnak" k�sz�nhet�en. Sok hobbilovas egyszer�en temperamentuma �s term�szet adta feligazodotts�ga miatt kedveli, mivel ezek tal�n a legeleg�nsabb h�tasl�v� teszik. �l�nk v�rm�rs�klet�k ellen�re k�nnyen fegyelmezhet�k, j�l ir�ny�that�k, gondoz�jukkal bens�s�ges kapcsolatot alak�tanak ki. A tart�ssal �s a takarm�nyoz�ssal szemben nem

Nemes megjelen�s�, nem mondhat� gyors l�nak, de ennek ellen�re szeret menni. Feje nemes, kiss� kosfej jelleg�. A s�r�nye hull�mos, d�s, hossz�. Jellemz� r� az er�s cs�nk, a szab�lyos pat�k, a kiv�l� csontozat, a r�vid, izmos, r�vid nyak �s a sz�les, er�s v�llt�j�k �s lapocka. K�z�pnagy termet� l�. Szemei mandulaform�juk, homloka sz�les �s lapos, fara lejt�s. H�tasl�nak hasznos�tj�k, mivel gyorsan tanul �s megb�zhat�. Az eg�sz vil�gon kedvelt l�fajta.

Egyes felt�telez�sek szerint a t�rt�nelem els� h�taslovai a spanyol lovak voltak. Az ib�riai barlangfestm�nyek tan�s�ga szerint az mindenesetre biztosan meg�llap�that�, hogy i.e. 5000-ben m�r lovagolt�k.

Az andal�z egyik �se a Sorraia-p�ni, ez a vadl�t�l �s tarp�nt�l sz�rmaz� sz�v�s fajta, amely nem csak Hisp�ni�ban, hanem szerte a R�mai Birodalomban kedvelt harci l� volt. A m�r h�d�t�s alatt, a berber lovakkal val� keresztez�ssel alakult ki a mai form�ja.. Az andal�z l� a k�z�pkorban is els� sz�m� csatal�nak sz�m�tott, a spanyol konkviszt�dorok �pp�gy haszn�lt�k, mint az angol kir�lyok.

Azonban a XVIII. sz�zadban cs�kkent a n�pszer�s�ge, kecsesebb fajt�k ker�ltek el�t�rbe. Egy �h�ns�get k�vet� j�rv�ny majdnem megsemmis�tette a marad�k �llom�nyt is. Szerencs�re a spanyol hegyek k�z�tt fekv� Karthauzi Kolostorban folytatt�k a teny�szt�s�t. A XIX. sz�zadban a ritkas�g�ra val� tekintettel a spanyolok tiltott�k az exportj�t, a 100 �ves tilalom 1960-ig tartott, az�ta �jra kezd elterjedni a vil�gban.