
A csontvzrendszer
A csontos vz a fej, a trzs s a vgtagok csontjaira oszthat. A fej csontjai. A fej csontjai egytt a koponyt alkotjk. Ennek egyik rsze az agyvelt, befoglal koponyareget hatrolja, a msik rsze viszont az orr- s a szjreget foglalja magba. Az elbbit az agykoponya, az utbbit az arckoponya csontjai adjk. A nyakszirtcsont a koponya alapjn s a htuls vgn helyezdik, az oldals rsz kt zleti btyke a gerincoszloppal (atlas) zesl s az reglyukat fogja krl. Ezen keresztl az agyvel a gerincvelben folytatdik. A nyakszirtcsont a falcsontokkal a fejtett kpezi. A halntkcsontok kt rszbl llnak: a halntkcsont pikkelybl s a szikla- csontbl. A kt rsz lban mg felnttkorban sem n ssze. A sziklacsont a halls s egyenslyozs egyes szerveit foglalja magban. A homlokcsontok kt lemezre vlnak szt, a lemezek a homlokblt zrjk be. Ms csontokkal egytt a szemgdrt hatroljk, amelyben a szem helyezdik el. Az llcsontok testnek kt csontlemeze htrafel eltvolodik egymstl, s az llcsonti blt (Highmore) hatrolja. Nylvnyainak fog- medreibe keldnek be a fels zpfogak. Az llkztti csontok teste a fels metszfogakat fogadja be, s rajta az utols metszfog utn a foghjas szl, a hordsz tallhat. Az llcsontokkal val tallkozs helyn mnen (ritkbban azonban a kancn is) egy-egy fogmeder mlyed be az agyarfog szmra. Az llkapocs zlet tjn, mozgkonyan kapcsoldik a koponyhoz; fogmedreiben az als fogsor fogai helyezdnek. (A metszfogak mgtti foghjas szlen a zabla nyugszik.)
A trzs csontjai. A trzs csontjait fell a gerincoszlopot alkot csigolyk, ktoldalt s alul pedig a mellreget krlfog bordk s a szegycsont alkotjk. A gerincoszlop hasonl felpts, rvid csontokbl, csigolykbl ll, amelyek egyttesen a gerincvelt foglaljk magukba (nyak-, ht-, gyk-, kereszt- s farokcsigolyk). Egy rszk (a htcsigolyk) a bordkkal ll sszekttetsben. Az tdik s a hatodik gykcsigolya harntny1vnyai egymssal, az utols gykcsigolya harntnylvnyai pedig a keresztcsont szrnyaival merev zlet tjn, szoros kapcsolatban vannak. Ezrt a l "ktse" ersebb. Az els bordk az ells vgtaggal fggnek ssze (tart bordk), a htrbb esk szabadabban mozognak (llegzbordk). A szegycsonthoz kzvetlenl nem kapcsold bordk (lbordk) egymssal a bordavet alkotjk s gy rik el a szegycsontot. |