Oldenburgi

Marmagass�ga: 160-167 cm

Feje nemes, nyaka hossz�, j�l �velt, magas illeszt�s�. H�ta rugalmas. A t�rzse k�zepesen hossz�, enyh�n csapott far. V�gtagjai szab�lyosak. Sz�ne pej vagy s�t�t gesztenye pej.

A legnehezebb n�met melegv�r� fajta teny�szt�se a XVII. sz�zadban indult Anton G�nter hercegnek k�sz�nhet�en, aki sz�mos orsz�gb�l v�s�rolt hidegv�r� fr�zeket. A teny�szt�sben spanyol-n�polyi, arab, s�t �szak-Afrikai berber �s m�s keleti sz�rmaz�s� lovak is r�szt vettek. A XIX. sz�zadban az oldenburgi lovat k�t t�pusban teny�sztett�k angol teliv�r, anglo-norman �s hannoveri lovak bevon�s�val:

A XX. sz�zad fordul�j�n m�r els�sorban a neh�z kocsil�, m�sodsorban pedig a k�z�pneh�z kocsil� lettek az oldenburgi l� t�pusai. A fajta vir�gkor�t a k�t vil�gh�bor� k�z�tt �lte.

Az oldenburgi l�nak n�gy vonalalap�t� m�nje volt: Agamemnon, GrafVedel, Emigrant �s Norman-Rubico. Mind a n�gy vonalvezet� m�n kiemelked� mozg�skult�r�val, hatalmas, akci�s �get�ssel, t�r�lel� v�gt�val, elasztikus mozg�ssal rendelkezett.

1960-ban cs�kkent a munkal� ir�nti ig�ny, ez�rt az �j teny�szc�l a k�nny� lovagolhat�s�g, j� sportteljes�tm�nyre k�pes, modern sportl� lett, amely felt�teleinek meg is felel. Az egykor neh�z, er�s csont�, j�l �velt bord�zat� gazdas�gi l�, m�ra finomabb, nemesebb jelleget kapott.

Teny�szszervezete a Verband der Z�chter des Oldenburger Pferdes e.v.