A lovasp�l�r�l

A sport�g bemutat�sa

A p�l� kezdetei, mint minden nagyszer� dolog�, az id�k hom�ly�ba vesznek, de az bizonyos, hogy m�r id�sz�m�t�sunk el�tt �vsz�zadokkal j�tszott�k Perzsi�ban, ahonnan elterjedt eg�sz �zsiaba, f�k�nt Tibetbe, Indi�ba, K�n�ba �s Jap�nba.
A p�l�t az Indi�ban �llom�soz� angol tisztek fedezt�k fel a modern kor sz�m�ra 1850 k�r�l. Els� klubjukat 1869-ben alak�tott�k Angli�ban.
Innen kezdve a p�l� vil�gszerte h�d�t, legt�bben Argent�n�ban, az Egyes�lt �llamokban, Nagy Britanni�ban, Ausztr�li�ban, Mexik�ban �s Indi�ban j�tsz�k.
Eur�p�ban sz�zadunk eleje �ta ismert �s n�pszer�, a II. Vil�gh�bor�t megel�z�en (pl.: az 1936-os berlini olimpia m�sor�n is szerepelt, ahol a magyar csapat kit�n� eredm�nyt �rt el) eg�sz Eur�p�ban �s Magyarorsz�gon is rengetegen �zt�k.
Nyugodtan �ll�thatjuk, hogy a p�l� ma vil�gszerte renesz�nsz�t �li.

A magyar lovasp�l� �jj�sz�let�s�nek t�rt�nete

1993-ban k�t Amerik�t megj�rt magyar �tlete nyom�n n�h�ny lelkes lovasember �jj�alak�totta a nagy hagyom�ny� Budapesti Polo Klubot.
R�vid h�nyattat�s ut�n �lland� helyet teremtettek a j�t�k sz�m�ra a K�li medenc�ben, Szentb�k�ll�n - az egyik alap�t� tag, Dvoracsek Gy�rgy vezet�s�vel - a magyar p�l�sok.
1997- ben az els� nemzetk�zi m�rk�z�s megrendez�se �ta, itt ny�lt rendszeres lehet�s�g az �j j�t�kosok csatlakoztat�s�ra, a j�t�k elsaj�t�t�s�ra, gyakorl�s�ra �s h�tv�g�nk�nt a klubm�rk�z�sek lebonyol�t�s�ra.
A ter�let adotts�gai r�v�n, z�loga lehet a honi p�l�sport fejl�d�s�nek.
Jelenleg is Szentb�k�ll�n tal�lhat� az orsz�g egyetlen nemzetk�zi szabv�nyoknak megfelel� p�ly�ja, ahol az elm�lt �vek sor�n megfordultak argentin, osztr�k, n�met, egyiptomi, cseh �s moldovai vend�gj�t�kosok, edz�k.

A lovak

Vil�gszerte speci�lisan p�l�ra, els�sorban Argent�n�ban teny�sztett �.n. polopony- t haszn�lj�k, amely a helyi criollo fajta �s az angol teliv�r keresztez�s�b�l fejl�d�tt ki.
Az ide�lis p�l�l� rendk�v�l engedelmes, gyors, robban�kony �s fordul�kony, nem ijed�s �s "�rti" a j�t�kot.
Ez csak t�bb �ves edz�ssel �s speci�lis iskol�z�ssal �rhet� el.
A lovak egy meccsen maximum k�t chukkert j�tszhatnak, k�zbeiktatott pihen�vel.
A csapat sikere nagyban a lovakon m�lik. Jelenleg Magyarorsz�gon tisztav�r� angol teliv�rt is haszn�lnak, mely fajta szint�n bizony�totta r�termetts�g�t erre a sportra.

P�lya, felszerel�sek, szab�lyok

A p�l�t eredetileg szabadt�ren j�tsz�k, kb. 270m x 150-180m-es p�ly�n (300yard x 160-200 yard).
A kapukat, amelyek 7,3 m (8 yard) sz�lesek, a p�lya k�t v�g�n �ll�tj�k fel.
A fedettp�ly�s (indoor) p�l�t, erre alkalmas ar�n�kban, fedett lovard�kban j�tsz�k, el�nye, hogy nem f�gg az id�j�r�st�l, k�nnyebben �ttekinthet�, k�vethet�, l�tv�nyosabb a n�z�k sz�m�ra. Itt a p�lyam�ret ide�lis esetben min. 90x45 m�teres.
Szabadt�ren kb. 8 cm �tm�r�j� 150g s�ly�, pr�selt fa vagy m�anyag labd�t haszn�lnak.
Az indoor-labda b�rb�l k�sz�l �s felf�jhat�, kb. 12 cm �tm�r�j�.
Az �t�: feje kem�nyf�b�l k�sz�l, a ny�l bambusz, vagy rugalmas m�anyag. Hossza 119-137 cm k�z�tt v�ltozik. A hosszt a j�t�kos a l� magass�g�hoz v�lasztja.
K�telez� v�d�felszerel�s a sisak, a t�rdv�d�, a lovak l�b�ra puha f�sli (band�zs).
Tilos �les sz�gben nekirohanni az ellenf�lnek, vagy egy�bk�nt vesz�lyes m�don j�tszani.
Ezeken a kereteken bel�l enged�lyezett a m�sik j�t�kos l�val �s testtel val� leszor�t�sa, "lelovagl�sa" (ride off).
Az indoor j�t�k sor�n megengedett a (lovarda sz�leit bor�t�) pal�nk haszn�lata a "mand�ner", s�t, �ppen ez jelenti az egyik �rdekess�g�t.
Szabadt�ren 4, fedettp�ly�n (p�lyam�rett�l f�gg�en) 2-3 f�s csapatok vannak.
A meccs h�t perces r�szekb�l u.n. chukkerekb�l �ll. Szabadt�ren 4-6, fedettp�ly�n 2-3 chukkert j�tszanak.
D�ntetlen �ll�s eset�n a "hirtelen hal�l" d�nt, vagyis az els�k�nt g�lt el�r� csapat nyer.
A j�t�kosok besorol�sa tud�sszint �s eredm�nyeik alapj�n -2-t�l +10-ig terjed (handicap vagy rating). A magasabb handicap jobb j�t�kost jel�l.
A modern p�l�ban a legjobb j�t�kosoknak az argentinokat tartj�k.